Amikor ma az Aranyos-völgyi hídról beszélünk, egy közel 350 méter hosszú, a Kistó utca és a Jutasi út közé tervezett átkelőre gondolunk. A beruházásról az elmúlt években számos terv, engedély és ígéret született, maga a híd azonban még mindig hiányzik Veszprém térképéről.
A történet ennél jóval régebben kezdődött. Olyannyira, hogy az Aranyos-völgy áthidalásának gondolata már a második világháború utáni városrendezési tervekben is megjelent. Azóta több városfejlesztési korszak, számos elképzelés és közel nyolc évtized telt el, de a Dózsaváros és a Jutasi út közötti közvetlen közúti kapcsolat továbbra sem valósult meg.
Amikor még vonatok is jártak volna a hídon
A második világháború után Veszprémben nem csupán a megsérült épületek helyreállításával foglalkoztak. A város közlekedési rendszerét is szerették volna átalakítani, hogy az átmenő forgalom ne a belvárost terhelje.
Nagymihály Ferenc 1947-es rendezési terve a 8-as főutat észak felől vezette volna el a város mellett, a vasút számára pedig új nyomvonalat és a városközponthoz közelebb eső állomást képzelt el. Az Aranyos-völgy fölött közös közúti–vasúti völgyhíd épült volna, amelynek tervei is elkészültek.
A következő évben Korompay György újabb rendezési tervet dolgozott ki. Az északi elkerülő utat még távolabb vezette a várostól, miközben a vasúthálózat átalakítása továbbra is meghatározó szerepet kapott.
A tervezett átkelő nemcsak az autóknak készült volna. A közúti–vasúti völgyhíd a jutasi városrészt kapcsolta volna össze Dózsavárossal, az akkori Felsővárossal. A híd terve Csomay Kálmán nevéhez fűződött. Az elképzelésről Gy. Lovassy Klára írt a Veszprémi Szemle 2009-ben megjelent, Veszprém hídjai című tanulmányában.
Hogy Csomay pontosan milyen szerkezetet álmodott a völgy fölé, azt egyelőre nem tudjuk bemutatni. A korabeli részletes hídtervrajzot még nem sikerült megtalálnunk. A városrendezési elképzeléseket azonban megőrizték az 1990-ben megjelent Veszprém megyei közutak története című kötet térképei. Ezekből jól látható, hogy a tervezők nem egyetlen híd megépítésében, hanem Veszprém egész közlekedési rendszerének átalakításában gondolkodtak.
Az 1940-es évek terveiből végül nem lett híd. A gondolat viszont nem tűnt el.
Évtizedeken át rajzolták az új utakat
A következő évtizedek városrendezői újra és újra foglalkoztak Veszprém közlekedési problémáival. A város sajátos domborzata mindig különleges megoldásokat követelt: a völgyekkel tagolt településen a városrészek közötti összeköttetések kiépítése korántsem egyszerű feladat.
Az 1960-as években készült általános rendezési terv új főútvonalakat, hidakat és a belváros közlekedésének jelentős átalakítását irányozta elő. A tervezők olyan megoldásokat is papírra vetettek, amelyek ma már meglehetősen meghökkentően hatnak.
Az egymást követő rendezési tervekben folyamatosan változtak az elképzelt útvonalak. A városközponton átvezető forgalom mellett egyre nagyobb szerepet kaptak az elkerülő utak és a városrészek közötti közvetlen kapcsolatok.
A hatvanas évek tervei azonban nemcsak a belváros jövőjét érintették. A város északkeleti részén is olyan közlekedési folyosót jelöltek ki, amely később alapvetően befolyásolhatta volna az épülő lakótelep szerkezetét.
Így változott meg az Aranyos-völgy környéke (Forrás: Fentről.hu / Magyar Állami Földtani Intézet)
Autópálya a Jutasi úti lakótelep közepén?
A Jutasi úti lakótelep építését megelőzően a városrendezők egészen más közlekedési rendszerrel számoltak, mint amit ma ismerünk. Már az 1960-as évek rendezési térképén is látható egy tervezett főútvonal, amely a későbbi lakótelep területét érintette volna.
Gy. Lovassy Klára Veszprém hídjai című tanulmányában egy ennél is merészebb elképzelésről ír: a lakótömböt két részre vágva autópályát vezettek volna át a területen, amely az Aranyos-völgy fölött újabb völgyhídon folytatódott volna.
Az elképzelés megvalósulása alapvetően meghatározta volna a Jutasi úti lakótelep mai képét és közlekedését. A terveket azonban módosították, az eredetileg közlekedési célra kijelölt terület egy részét beépítették, ma már tízemeletes lakóházak is állnak rajta.
Így nemcsak a híd maradt el, hanem az a városszerkezeti elképzelés is, amelyhez kapcsolódott volna.
Az 1980-ban készült általános rendezési terv már más megoldásokkal számolt. A külső útgyűrű mellett egy belső gyűrű kialakítását is előirányozta, amely a városrészek közötti közlekedést a belváros érintése nélkül biztosította volna.
A közlekedési rendszer átalakításának egy része megvalósult: 1985-re elkészült a Veszprémet elkerülő útgyűrű. Az Aranyos-völgy fölé tervezett átkelő azonban továbbra is papíron maradt.
Egy terv, amely évtizedről évtizedre visszatért
A különböző elképzelések között fontos különbséget tenni. Az 1940-es években közúti–vasúti hidat terveztek, egy későbbi tervben autópálya részeként számoltak az Aranyos-völgy áthidalásával, napjainkban pedig a belső körgyűrű hiányzó kapcsolatát szeretnék megépíteni.
Nem ugyanarról a hídról beszélünk, és nem is feltétlenül ugyanarról a nyomvonalról.
A közös pont azonban mindhárom esetben ugyanaz: Veszprém két jelentős városrésze között hiányzik egy közvetlen közlekedési kapcsolat. Nem véletlen, hogy az 1940-es évekbeli elképzelést követően valamennyi általános rendezési terv tartalmazta az Aranyos-völgyi hidat, ha eltérő formában is.
Ez azt jelenti, hogy a híd nem egyszerűen egy-egy városvezetés vagy tervező ötleteként bukkant fel időnként. A megépítésének igénye hosszú időn keresztül része volt Veszprém városfejlesztési elképzeléseinek.
2003-ban már komplett tervdokumentáció készült
A történet következő fontos állomása 2003. Ekkor Veszprém város megbízásából már teljes tervdokumentáció készült egy új völgyhídhoz. Az akkori elképzelésben egy 130 méteres híd szerepelt, a szükséges engedélyeket is megszerezték, az építkezés azonban pénzhiány miatt elmaradt. Erről Zalavári István, a Megyei Mérnöki Kamara akkori elnöke beszélt 2019-ben.
A legutóbbi tervezési időszak 2019-ben kezdődött. Ezúttal már a Kistó utca és a Jutasi út közötti, több mint 1,3 kilométeres útszakasszal és egy közel 350 méteres völgyhíddal számoltak. A beruházás előkészítése a kiviteli tervekig jutott, de az építkezés azóta sem kezdődött el.
Közel nyolcvan év, többféle híd, ugyanaz a hiány
Veszprémben nem az új völgyhíd gondolata új. A város tervezői nyolc évtizede keresik, miként lehetne a Séd völgye által elválasztott városrészeket közvetlenebbül összekötni. A régi tervek közül több papíron maradt – de a probléma, amelyre választ kerestek, ma is velünk van.
