A tanácskozás középpontjában az állt, hogyan válhat a térség még vonzóbbá az itt élők és az ide érkezők számára.
A „Merre tovább, Veszprém–Balaton régió?” című konferencia résztvevői hazai és nemzetközi példákon keresztül keresték a választ arra, mitől lesz egy város vagy térség jó hely, és miként járulhat hozzá ehhez a turizmus, a kultúra és a helyi szereplők együttműködése.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntőjében az Európa Kulturális Fővárosa program örökségének továbbvitelét nevezte fontos feladatnak. Mint mondta, a címviselés négy szakaszból áll: a pályázat megírásából, az előkészítő évekből, a program megvalósításából, majd az eredmények hosszú távú hasznosításából.
Hangsúlyozta, hogy a tudományos megközelítés mellett a helyi civil szervezetek és önkormányzatok véleményére is szükség van. Kiemelte a Balaton és a Bakony térségében létrejött önkormányzati szövetség jelentőségét, amely szerinte a régió jövőjének meghatározó eleme lehet.
A turizmus a térség fejlődését is segítheti
Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora arról beszélt, hogy az intézmény küldetése a régió ellenálló képességének és az itt élők életminőségének erősítése. A térség előtt álló kihívások között a munkaerő, a tudás, a lakhatás, a vízellátás és a klímaváltozás kérdéseit említette, amelyek összefüggnek egymással, ezért kezelésükhöz közös gondolkodásra van szükség.
Hozzátette: ehhez új szemléletre van szükség, amelynek középpontjában az áll, hogy a régió jó hely legyen, javuljon az emberek életminősége, és a fejlesztésekből hosszú távon is profitáljon a térség.
Dr. Bajzek Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja szerint az egyetem egyik legfontosabb feladata, hogy olyan hely legyen, ahol a kutatók, a vállalkozások és a térség szereplői megoszthatják egymással tapasztalataikat. Kiemelte, hogy a régió kedvező adottságai – a természeti környezet, az iskolák, a kulturális és sportlehetőségek – mellett a további fejlődéshez párbeszédre és közös munkára van szükség.
Az örökség túlmutat a címviselés évén
Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója az Európa Kulturális Fővárosa program hosszú távú hatásait hangsúlyozta. Ismertette az európai együttműködést célzó kezdeményezést is, amely azt vizsgálja, hogyan őrizhető meg és erősíthető tovább a címviselés során kialakult lendület, a kulturális és kreatív szektor fejlődése, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer.
– Egy program sikerét nemcsak az adott év határozza meg, hanem az is, hogy mit hagy maga után örökségül – fogalmazott.
Mint mondta, a 2023-as év nem csupán fesztiválév volt, hanem lehetőség arra is, hogy a kultúra eszközeivel építsék a város és a régió jövőjét. Az örökség szerinte nemcsak épületekben, hanem az emberi kapcsolatokban, a közösségekben és az összefogásban is megmutatkozik.
