Baka András köztársasági elnök október 12-én Fejes Pétert javasolta legfőbb ügyésznek. A jelölt korábban Veszprém megye főügyészeként is dolgozott, emellett volt Vas megyei főügyészhelyettes – írja az MTI.
A legfőbb ügyészi tisztség másfél hónapja üres, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesének posztja pedig több mint egy éve betöltetlen. Baka András szerint az ügyészség szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott, a szervezeten belül pedig bizalmatlanság és bizonytalanság alakult ki.
Az államfő Fejes Péter szakmai életútját, vezetői tapasztalatát és erkölcsi tartását emelte ki. Azt mondta, a jelölt egész pályáját az ügyészi hivatásnak szentelte, és rendelkezik az ügyészség megújításához szükséges tapasztalattal, függetlenséggel és személyes tartással.
„Az Országgyűlés döntése most nem pusztán egy tisztség betöltéséről szól, arról dönt, kire bízza az ügyészség szakmai és erkölcsi megújítását. Erre a feladatra én Fejes Pétert alkalmasnak tartom” – fogalmazott Baka András.
Az államfő szerint az alkotmányban rögzített jogállamiság egyik alapintézménye a független, a törvényeknek és a szakmai hivatástudatnak alárendelt ügyészség. Hozzátette: egyetlen kinevezés önmagában nem állítja helyre a bizalmat; ehhez átlátható döntésekre, azonnali intézkedésekre, hosszú távú építkezésre és az ügyészi kar együttműködésére is szükség lesz.
Baka András azt is kiemelte, hogy Fejes Péternek nincs pártkötődése, és politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt. Elmondása szerint Fejes főügyészi megbízatása Polt Péter legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg, ügyészi szolgálatát pedig 2025 novemberében, az életkori korlátozás miatt fejezte be.
Ügyészségi és oktatói pálya
Fejes Péter jogász, egyetemi oktató és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, 2025-ben vonult nyugdíjba. Jogi alaptanulmányai után Európa-jogi szakjogász oklevelet szerzett, majd elvégezte a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskoláját.
Pályáját ügyészségi fogalmazóként kezdte a Szombathelyi Városi Ügyészségen, ahol később ügyész lett. 1990 és 2021 között a Vas Megyei Főügyészségen, Veszprém megye főügyészeként, valamint a Győri Fellebbviteli Ügyészségen dolgozott.
Fejes Péter azt mondta, legfőbb céljának az ügyészségi szervezetben a hagyományos értékrend és az önbecsülés helyreállítását, a társadalmi megbecsülés visszaszerzését, valamint a szakmaiság és a politikamentesség érvényesítését tekinti.
„Tudom, ha az Országgyűlés is bizalmat szavazna nekem, a legnagyobb alázattal látnám el ezt a magas tisztséget, hiszem, hogy a nehéz feladatot, tisztességemet megőrizve megoldanám, de legalábbis megbirkóznék vele. Soha nem követeltem mástól többet, mint magamtól, de magammal szemben maximalista voltam és vagyok” – fogalmazott.
Második jelöltet állított az államfő
Az előző legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be lemondását, megbízatása augusztus 25-én szűnt meg.
Baka András szeptember 21-én még Szathmáry Zoltánt, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyészét jelölte a tisztségre. Magyar Péter másnap közölte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja Szathmáry jelölését, és új jelölt állítását kérte az államfőtől. A Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága erre akkor azt közölte: az államfő megtette a javaslatát, a döntés az Országgyűlés feladata és felelőssége.
A parlament szeptember 28-án ismét leszavazta Szathmáry Zoltán jelöltségét, Baka András pedig még aznap bejelentette, hogy új jelöltet javasol. Sajtóhírek szerint a Tisza-frakció többek között azért utasíthatta el Szathmáry jelölését, mert testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal osztályvezetőjeként az aranykonvoj-ügy egyik gyanúsítottja. Az eljárás egy ukrán pénzszállító autó március 5-ei elfogása miatt indult.
A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja meg. A megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
