A termőhely, a fényviszonyok és a vízellátottság is befolyásolja az őszi lombszíneződést – írta közösségi oldalán a Bakonyerdő Zrt., amely a Bakony és a Balaton-felvidék jellegzetes fáinak és cserjéinek őszi színeit mutatta be.
A bükk lombja előbb aranysárga, majd rézbarna, rozsdabarna árnyalatot vesz fel, míg a gyertyán citromsárga levelei később aranybarnára váltanak. A kocsánytalan tölgyre sárgásbarna, bronzos, a csertölgyre pedig többnyire sárgásbarna és vörösesbarna lomb jellemző.
A juharok között is jelentős különbségek vannak. A mezei juhar levelei gyakran élénk aranysárgák, a korai juharon viszont az élénksárga mellett narancssárga és olykor vöröses árnyalatok is megjelennek, akár egyetlen koronán belül. A hegyi juhar jellemzően aranysárgára, később sárgásbarnára színeződik, de egyes példányai vörösesek is lehetnek. A kislevelű hárs lombja általában aranysárga, a vadcseresznye pedig narancssárga, narancsvörös és bíboros színeket is ölthet.
A Balaton-felvidék melegebb, szárazabb, sziklás termőhelyein a cserszömörce adhat különösen változatos színfoltokat. Ennek a cserjének a lombja a sárgától a narancsvörösön át a mély bíborvörösig színeződhet; egyetlen bokron is több árnyalat jelenhet meg egyszerre.
Az erdőgazdaság egy 2368 fafaj őszi lombszíneződését vizsgáló kutatást is ismertetett. Az idézett eredmények szerint a sárga és vörös lombszínek előfordulásának fajok közötti változatossága evolúciós örökségükkel is összefügg.
Fotó: Gergál-Gombási Mónika / Bakonyerdő Zrt.
