A berhidaiak Kistemplomként emlegetik a 13–14. század fordulóján épült, késő román, kora gótikus Szent Kereszt-templomot. Kívülről egyszerű középkori épületnek látszik, vaskos toronnyal és sokszögű szentéllyel. Igazi különlegességét azonban a látogatók nem láthatják: a boltozat fölött rejtőzik.
A középkori templomok tetőszerkezetét rendszerint fából ácsolták, Berhidán viszont kőből építették meg. A cserepeket egy nyeregtető alakú falazatra erősítették, a tetőtér pedig inkább egy pince benyomását kelti. A kőszerkezet súlyát az épület pillérei viselik. A Műemlékem szakmai beszámolója szerint a Kárpát-medencében nem ismerünk másik ilyen tetőt. Egy 1967-es tanulmány ugyan említ egy franciaországi párhuzamot, de annak szerkezete nem azonos a berhidaival.
Ez a különleges megoldás évszázadokon át kiállta az idő próbáját. A templom állapota azonban az elmúlt évtizedekben egyre aggasztóbbá vált. A tető sérülései miatt beázott az épület, miközben a talaj felől felszivárgó nedvesség is komoly károkat okozott.
Hatezer aláírás és egy elutasított kérelem
A templom megmentéséért 2023 nyarán Simon Gyula berhidai lakos indított aláírásgyűjtést. A kezdeményezéshez néhány hónap alatt csaknem ötezren csatlakoztak, 2024 tavaszára pedig már hatezernél is többen követelték a felújítást.
Simon Gyula a petícióval a Miniszterelnökséghez fordult, ám a támogatási kérelmét forráshiányra hivatkozva elutasították. A civilek ennek ellenére nem adták fel. A Műemlékem 2024 áprilisában arról számolt be, hogy a kezdeményezők újabb levéllel fordulnak a minisztériumhoz.
A Veszprémi Főegyházmegye közben tízmillió forintot különített el a munkálatokra, és közadakozást is hirdetett. A teljes külső felújítás költségét azonban már akkor 150–200 millió forintra becsülték.
Az érsekség 2024 júniusában közzétett tájékoztatása szerint addigra kijavították a tető sérült részeit, így sikerült elhárítani a közvetlen veszélyt. A nedvesedés és a szerkezeti problémák végleges megoldása azonban jóval nagyobb beavatkozást igényelt.
Már van támogatás, de a munka még várat magára
A helyiek azóta is igyekeznek napirenden tartani a templom ügyét. Jótékonysági koncertet szerveztek, 2026 júliusában pedig két alkalommal is élőlánccal vették körül az épületet. Az egyik akcióban a Bad Boys Sport Egyesület tagjai is részt vettek.
A Berhidai Hírek szeptemberi beszámolója szerint az érsekség augusztus végén már arról tájékoztatta a helyi lapot, hogy a részleges felújításhoz két jelentősebb állami támogatás, egy főegyházmegyei hozzájárulás és kisebb adományok biztosítják a szükséges forrásokat.
Az előkészítés során elvégezték az építészeti és geodéziai felméréseket, az épületdiagnosztikai vizsgálatokat és a restaurátori kutatásokat. A terveket az Országos Építészeti Tervtanács 2025 decemberében támogatta, az örökségvédelmi engedély 2026 februárjában vált jogerőssé, a kiviteli tervek pedig április végére készültek el.
Az érsekség akkor azzal számolt, hogy a szerkezetmegerősítési és részleges felújítási munkák ősszel indulhatnak el.
A 2026-os állami támogatások hivatalos listáján 15 millió forint szerepel a berhidai Szent Kereszt-templom szerkezetmegerősítésének második ütemére. A korábbi elutasítás után tehát már jutott állami pénz a műemlék megóvására, de a teljes helyreállítás továbbra is jelentős feladat.
A csaknem hétszáz éves templom megmentése nem csupán Berhida ügye. Olyan középkori építészeti megoldást őriz, amelynek kevés ismert párhuzama van, és amelyet egyszerűen nem lehetne pótolni, ha végleg elveszne.
