Alsóörs régi faluközpontjában, a Balaton fölé emelkedő domboldalon áll egy ház, amely első pillantásra talán nem tűnik különösebben rendkívülinek. Nem vár, nem kastély, még csak nem is nagy. Csakhogy amikor a falait emelték, valamikor a 15. és 16. század fordulóján, a török hódoltság még el sem érte ezt a vidéket.
A ma Török-házként vagy török adószedő házaként ismert épület tehát nevével ellentétben nem török ház. Sokkal érdekesebb annál: egy késő középkori kisnemesi udvarház, ráadásul olyan épségben maradt fenn, amire alig akad más példa Magyarországon. H. Csukás Györgyi néprajzkutató szerint szinte egyetlen olyan falusi emlékünk, amely alaprajzában, falaiban és nyílászáróiban is megőrizte az egykor elterjedt kisnemesi kúriák egyik típusát.
Egy középkori otthon maradt ránk
A vörös homokkőből épült ház alatt dongaboltozatos pince húzódik, a lakószinten pedig eredetileg három helyiség sorakozott. Máig megmaradtak a késő gótikus, faragott kőkeretes ajtók és ablakok is. A meredek terepet ügyesen kihasználták: ami az egyik oldalról földszintes háznak tűnik, a Balaton felől már tekintélyes, kétszintes épületként magasodik a környék fölé.
Éppen ez a Török-ház egyik érdekessége. Nem királyok és főurak életéről mesél, hanem arról, hogyan lakhatott egy módosabb vidéki kisnemesi család fél évezreddel ezelőtt. Az építési mód ráadásul tovább élhetett a Balaton-felvidéken: a lejtőre épített, alápincézett házak később a környék szőlőhegyeinek jellegzetes épületeivé váltak.
De akkor miért Török-ház?
Erre sokáig volt egy látványos magyarázat. A ház különös kéményének teteje turbánra emlékeztet, Entz Géza művészettörténész pedig úgy vélte, innen eredhetett a „török adószedő háza” elnevezés. A kémény azonban fiatalabb magánál a háznál, valószínűleg barokk kori.
A későbbi levéltári kutatás ennél izgalmasabb történetet tárt fel. Alsóörs a török korban kétfelé adózott: fizetett a magyar földesuraknak, de a töröknek járó adót is elő kellett teremtenie. A falu nemeseinek külön bírája volt, és az ő feladatai közé tartozott a török adó összegyűjtése.
A kutatások szerint pedig éppen az ilyen tisztséget is betöltő Prépost család építtette a házat, és a 17. század végéig ők lakták. Vagyis törökök aligha éltek benne, a „török adószedő háza” elnevezésnek mégis lehet nagyon is valós történelmi alapja.
Rómer Flóris is lerajzolta
A ház régiségére már Rómer Flóris, a magyar régészet egyik úttörője is felfigyelt. 1859-ben járt Alsóörsön, két évvel később pedig vázlatfüzetében le is rajzolta az épületet. Akkor még fazsindely fedte, a hátsó része viszont már romos volt. Rómer a tulajdonosok neve mellett egy fontos megjegyzést is ráírt a rajzra: „Prépost-kúria”.
Rómer rajza ugyanis nemcsak érdekes kordokumentum lett. Amikor a 20. század végén helyreállították az évszázadok során többször átalakított házat, a rajzai alapján rekonstruálták a hátsó homlokzat egyes ablaknyílásait, sőt még az egykori, falból kinyúló árnyékszéket is.
Fél évezred egyetlen házon
A Török-házon ma egyszerre láthatók különböző évszázadok nyomai. Alaprajza és gótikus kőkeretes nyílásai a késő középkort őrzik, kéménye, tetőszerkezete és vakolatdíszei viszont már későbbi átalakításokról mesélnek. A bejárat fölött pedig ma is ott van a G. P. monogram és az 1880-as évszám, amely Guat Péter 19. századi felújításának emléke. (A család leszármazottai közül többen élnek ma is Alsóörsön.)
Az alsóörsi Török-ház (Fotó: Annus Gábor / Völgyhíd Online)
Talán éppen ettől olyan különleges ez a ház. Nem egyetlen korszakot próbál megmutatni, hanem ötszáz év rakódott egymásra a falain. Késő középkori kisnemesek, török adók, családok és átépítések története maradt meg benne – és egy 1861-es ceruzarajzé, amely végül abban is segített, hogy a ház egy darabját évszázadokkal később újra helyreállítsák.
