Építészcsapatok készítenek terveket az Inotai Faluház mögötti, erősen leromlott állapotú Muszel-malom és környezete hasznosítására. Várpalota önkormányzata a Mesteriskola XXIX. ciklusának építész hallgatói számára hirdette meg a pályázatot, a Várpalotai Közszolgáltató Nonprofit Kft.-vel és több helyi gazdasági társasággal együttműködve – írja a Várpalotai Hírcentrum Lamos Péter főépítész tájékoztatása alapján.
A résztvevők október elején bejárták a területet, ezzel elindult a tervezés. A csapatok több tervet készítenek, amelyeknek illeszkedniük kell a városrész hosszú távú rendezéséhez és fejlesztéséhez. A pályázat novemberben zárul. A kiírók a beérkező munkákat kiállításon szeretnék bemutatni Várpalota és Inota lakóinak, hogy velük közösen értékeljék az elképzeléseket, és döntsenek a fejlesztés további irányáról.
A cél a volt malom és a közvetlen közelében álló közösségi ház felújítása, szükség esetén részleges átalakítása, valamint az épület előtti tér újratervezése. Olyan közösségi helyszínt szeretnének létrehozni, amely új funkcióknak is helyet ad, miközben a civil közösségek továbbra is megtarthatják jelenlegi rendezvényeiket, és a megújuló területet más módon is használhatják.
A tervezőknek az épületeket, a meglévő burkolt területeket és a zöldfelületeket egymással összekapcsolva kell átgondolniuk. Elvárás, hogy az épületeken belül és a szabadban egyaránt legyen hely a pihenésre, a kikapcsolódásra és a városrész közösségi életére.
A malom belsejét szinte teljesen kifosztották
Inotán már a középkori oklevelek is több malmot említettek: működésüket a terület egykori gazdag vízkészlete tette lehetővé. A városrészt átszelő patak mentén sorakozó vízimalmok fontos szerepet játszottak Palota helyi iparában.
A két világháború között tíz malom működött Inotán. Többségük az utolsó tulajdonos nevét viselte: ilyen volt a Nagy Sándor-malom, a Müller-malom, a Wolf-malom, a Szalai-malom, a Nemes-malom, a Maráczi-malom, a Koronafy-malom és a Muszel-malom. Kallómalom, őrlő, daráló és lisztes malom is volt közöttük. A malmok idővel bezártak, épületeiket elbontották; az egykori malomiparra ma már csak néhány romos épület emlékeztet.
