A magyar állami erdőkben kitermelt fa egyharmada természetvédelmi oltalom alatt álló területekről származik. A fakitermelés korlátozását ugyanakkor hosszú távú szerződések és jelentős gazdasági érdekek nehezítik – derül ki a Telex október 27-én megjelent tényfeltárásából.
A védett erdők fakitermelési moratóriuma szeptember végén lejárt. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a meghosszabbítás elmaradását részben az állami erdőgazdaságok korábban megkötött szerződéseivel indokolta. A kormány a lakossági tűzifaellátás biztonságára is hivatkozott, miközben Ferencz Zoltán, az erdőkért felelős helyettes államtitkár egy nyilvános vitában elismerte, hogy a szociális tűzifaigény a nem védett erdőkből is kielégíthető lenne.
Az EU támogatásai is jövedelmezővé tették a faégetést
A biomassza-erőművek üzleti modelljének egyik alapja, hogy az Európai Unió bizonyos fenntarthatósági feltételekkel megújuló energiaforrásnak ismeri el a fa energetikai hasznosítását. Ez lehetővé tette az ágazat jelentős támogatását. A jelentős összegek miatt a faipari cégek az eredeti cél – faipari hulladék hasznosítása – helyett Európában sok helyen a természetes őserdők irtásába kezdtek.
A Telex szerint Magyarországon az uniós csatlakozás óta több mint 300 milliárd forint uniós támogatás jutott a fák energetikai hasznosítását szolgáló biomassza-erőműveknek.
A megújuló villamosenergia-termelést emellett hazai támogatási rendszerek is ösztönzik. A 2021-es METÁR-pályázat nyertesei között volt az oroszlányi biomassza-erőmű, amely húsz évre szóló támogatott áramértékesítési lehetőséghez jutott.
A támogatások jelentős keresletet teremtenek a faanyag iránt, miközben a kizárólag áramtermelésre használt erőművekben az eltüzelt fa energiájának nagy része elveszhet. Az EU 2023-ban szigorította az erdei biomassza támogatásának szabályait, a korábbi szerződések azonban továbbra is meghatározzák az ágazat működését.
A Bakonyerdő exportjában Kína is fontos piac
Az országos adatok Veszprém megyében is felvetnek kérdéseket. A pápai központú Bakonyerdő Zrt. az ország egyik legnagyobb állami erdőgazdasága, az általa kezelt erdők 65 százaléka természetvédelmi oltalom alatt áll.
A Telex által feldolgozott beszámolók szerint a társaság fakitermelésből és fafeldolgozásból származó bevételeinek mintegy 30 százalékát az export adja. Legfontosabb külföldi piaca Ausztria, a második helyen pedig Kína áll.
A Bakonyerdő nemcsak kitermelt fát, hanem feldolgozott fűrészipari termékeket is értékesít külföldön. Az adatokból ezért nem állapítható meg, hogy az exportált termékek alapanyaga milyen arányban származik védett erdőkből.
Ajkán évente 600 ezer tonna tüzelőanyagra van szükség
A másik jelentős megyei szereplő az ajkai Bakonyi Erőmű, amely 2017 vége óta a francia Veolia cégcsoporthoz tartozik.
Az ország egyik legnagyobb biomassza-erőművének éves tüzelőanyag-igénye a Veolia tájékoztatása szerint megközelítőleg 600 ezer tonna. Ez nem kizárólag erdei fát jelent: az erőmű mezőgazdasági és faipari melléktermékeket, valamint más engedélyezett tüzelőanyagokat is felhasznál.
A létesítmény villamos energiát, lakossági távhőt és ipari gőzt is előállít. Ez azért fontos, mert a kizárólag áramtermelésre használt biomassza-erőművek hatásfoka 30 százalék alatt maradhat, míg a keletkező hő hasznosítása jelentősen javíthatja az energiafelhasználás hatékonyságát.
A Telex által vizsgált adatok szerint ugyanakkor az ajkai és az oroszlányi erőmű árbevételének több mint 80 százaléka villamosenergia-értékesítésből származik.
A Veolia megyei jelenléte nem korlátozódik Ajkára: a vállalatcsoport a város távhőellátásában is részt vesz, és Zircen is távhőszolgáltatóként működik.
A Bakony esetében különösen lényeges, hogy a kitermelésből mennyi szolgálja a lakosság ellátását, mennyi kerül ipari felhasználásra, és mennyi hagyja el az országot.
Ezekre a kérdésekre a jelenleg nyilvános adatok nem adnak teljes választ. Ahhoz a Bakonyerdő értékesítési szerződéseinek, valamint az ajkai erőmű tüzelőanyag-beszerzéseinek részletesebb megismerésére lenne szükség.
