Az előadás október 30-án, pénteken 17 órakor kezdődik a műemlékkönyvtár Barokk termében, a belépés ingyenes – közölte közösségi oldalán a Zirci Ciszterci Apátság. Dr. Garadnai Erika a kötet születését és azt a korszakot mutatja be, amelyben a magyar nyelvű Biblia megjelenése vallási, kulturális és nyelvtörténeti szempontból is jelentős volt.
Káldi György jezsuita szerzetes bibliafordítása 1626-ban jelent meg Bécsben. Harminchat évvel korábban, 1590-ben adták ki Károli Gáspár református fordítását, a Vizsolyi Bibliát. Mindkét munka hatott a magyar kereszténység történetére és a magyar irodalmi nyelv fejlődésére. Káldi fordítása évszázadokon át meghatározta a magyar katolikus bibliahasználatot, és a magyar művelődéstörténet jelentős alkotásává vált.
A Szentírás magyarra fordításakor a latin szöveg jelentését olyan időszakban kellett visszaadni, amikor az egységes magyar helyesírás és irodalmi nyelv még formálódott. A fordítóknak az olvasók számára érthető szavakat és kifejezéseket kellett választaniuk a több ezer éves történetekhez. Azt is meg kellett oldaniuk, hogyan jelöljék következetesen a latin ábécéből hiányzó magyar hangokat, például az ö, ü, gy vagy zs hangot.
A bibliai történetekből és szövegekből származó fordulatok évszázadok alatt a magyar nyelv és gondolkodás részévé váltak. Ilyen a „tékozló fiú”, a „tiltott gyümölcs” és a „mosom kezeimet”, de bibliai eredetű a júdáscsók, a tamáskodik, az ádámkosztüm és a matuzsálem szó, valamint a salamoni ítélet szókapcsolat is. Ugyancsak ide tartozik az „Elsőkből lesznek az utolsók.” és az „Aki másnak vermet ás, maga esik bele.” közmondás.
