Személyes visszaemlékezésekre és családokban továbbadott történetekre épül az októberre meghirdetett előadás, amelyre közösségi oldalán hívja az érdeklődőket a Laczkó Dezső Múzeum. A történész azt vizsgálja, hogyan törte meg a kommunista rezsim a hagyományaikra építő, önellátó paraszti családokat, és hogyan öröklődtek tovább az átélt sérelmek.
A teljes árú belépő 1200, a kedvezményes jegy 700 forint. A Múzeumegylet tagjai térítésmentesen vehetnek részt az előadáson.
Lovasi családok történeteiből indul ki
Az előadás címe: „A kommunizmus lelki öröksége generációkon át. Erőszakos kollektivizálás Veszprém megyében különös tekintettel Lovas községre”. Előzménye egy, a témáról rendezett lovasi kamarakiállítás megnyitója és az ott tartott pódiumbeszélgetés. Ezen az érintett családok leszármazottai, unokák és dédunokák meséltek tapasztalataikról, valamint a nemzedékeken át megőrzött családi történetekről.
Dr. Fogl Krisztián az ott elhangzottakat is beépíti előadásába. A személyes emlékezetet állítja középpontba, miközben a lovasi közösség történetét Veszprém megye egészére is kitekintve mutatja be.
A vagyonvesztéstől az örökölt szorongásig
A történész ajánlója szerint a huszadik századi magyar történelem felidézésekor a köztudatban, a szakirodalomban és a tankönyvekben leggyakrabban a világháborús pusztítások, Trianon és az 1956-os forradalom leverése kerül előtérbe. Az előadás ezzel szemben az erőszakos kollektivizálás és a kuláküldözés elhúzódó, a vidéki társadalomban máig ható következményeire összpontosít.
Az ajánló a parasztság tervszerű felszámolásának részeként tárgyalja a vagyon, a föld és a megélhetés elvételét. A történész értelmezésében ez nemcsak anyagi veszteséget okozott, hanem az önállóságot és a paraszti identitást is rombolta. A kulákká nyilvánítás társadalmi és lelki megbélyegzést jelentett: a korábban megbecsült, sikeres gazdálkodót osztályellenségként és bűnösként kezelték, ami az önbecsülését is lerombolta.
Az előadás kitér arra is, hogyan teremtettek állandó bizonytalanságot a beszolgáltatások, a tisztogatások és az adminisztratív elnyomás. Az ajánló ezeket a tanult tehetetlenséggel és a tartós szorongással kapcsolja össze. A rendszer a megbüntetettek mellett feleségüket és gyermekeiket is bűnösként kezelte; a gyermekek pedig átvették szüleik szorongását, szégyenérzetét és tehetetlenségét.
