Mennyit őriztünk meg a Balaton természetes partjából? Erre a kérdésre keres választ az SOS Balaton kezdeményezés új, interaktív térképe, amely a tó partjának beépítettségét mutatja meg. A felmérés az OpenStreetMap nyilvános térképi adataira épül, és a partvonaltól számított 10, 30 és 100 méteres sávokat vizsgálja.
Az eredmények szerint a közvetlen vízpart, vagyis a tízméteres sáv 23 százalékán található valamilyen építmény vagy közlekedési infrastruktúra. Harminc méteren belül ez az arány már 46 százalék, száz méteren belül pedig 79 százalék. Utóbbi azt jelenti, hogy a vizsgált partvonalnak mindössze 21 százalékán, mintegy 49,8 kilométeren nem mutattak ki ilyen létesítményeket a százméteres sávban.
A számok értelmezéséhez fontos tudni, hogy a felmérés nemcsak az épületeket veszi figyelembe. Beépítettnek számít az a partszakasz is, amelynek közelében szilárd burkolatú út, vasút, kikötő vagy más, a módszertanban meghatározott létesítmény található. Vagyis a 79 százalékos arány nem azt jelenti, hogy a Balaton partjának ekkora részét házak foglalják el.
Településenként is összehasonlítható a beépítettség
A térképen különböző színekkel jelölik a part menti beépítettséget, és azt is megvizsgálhatjuk, hogyan alakulnak az arányok az egyes településeken. Az alkalmazás rangsort készít a települések között, emellett egy különleges nézetben az északi és a déli partot két hosszú, kiegyenesített sávként ábrázolja. Így könnyebben összehasonlíthatók a különböző partszakaszok.
A felmérés szerint a strandok összesen 41 kilométert, a vizsgált partvonal 18 százalékát foglalják el. A kikötőkhöz 28,5 kilométernyi partszakasz, vagyis a part 12 százaléka tartozik.
A 30 méteres sáv vizsgálatának jogszabályi jelentősége is van, míg a 100 méteres távolságot az SOS Balatont támogató szakmai szervezetek tartanák kívánatosnak a part menti beépítéseknél.
A valóságban még nagyobb lehet az érintett partszakaszok aránya
A térkép készítői hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem tekinthetők teljes körű felmérésnek. Az OpenStreetMap adatbázisában számos parti létesítmény hiányosan szerepel, különösen a kő- és betonpartfalak, rakpartok, töltések és burkolt sétányok. A kerítéseket és falakat az adatok hiányosságai miatt egyáltalán nem számították bele a beépítettségbe.
A vizsgálathoz a partot tízméteres szakaszokra osztották, majd minden szakasznál megmérték a legközelebbi épület, út, vasút vagy kikötő távolságát. A számításban 232,6 kilométernyi partvonal szerepel; a vízbe nyúló mesterséges mólók egy részének peremét kihagyták.
A térkép így nem helyettesíti a részletes helyszíni felmérést, de szemléletes képet ad arról, mennyire szorosan kapcsolódik a beépített környezet a Balaton partjához.
Az érdeklődők a sosbalaton.app oldalon saját településük adatait is megvizsgálhatják, és összehasonlíthatják azokat a tó más partszakaszaival.
