A Zirci Ciszterci Arborétum október 24-én „Mesél a kert” címmel tematikus sétát szervez. Az intézmény közösségi oldalán azt írta, hogy az őszi arborétum sajátosságai mellett a madarak megfigyelésére is érdemes figyelni, mert a ritkuló lombkoronák között könnyebben észrevehetők.
Ősszel a Bakony madárvilága is változik: egyes fajok dél felé vonulnak, mások északabbról érkeznek, míg több madár egész évben a térségben él. A Zirci Ciszterci Arborétum öreg fái, sűrű cserjései és változatos termést hozó növényei táplálékot, búvóhelyet és pihenőhelyet adnak a madaraknak.
A Zirci Ciszterci Arborétum közösségi oldalán közöltek szerint a kertben ősszel és télen a léprigóra, a csízre és a süvöltőre is érdemes figyelni. A léprigó Magyarország legnagyobb termetű rigófaja; a hidegebb hónapokban bogyókat fogyaszt, különösen a fehér fagyöngy, a Viscum album termését. Tudományos nevének jelentése is erre utal: viscivorus, vagyis fagyöngyevő.
A csíz apró, sárgászöld pintyféle, amely főként az égerek és a nyírfák magvait keresi. Az ágakon akár fejjel lefelé is kapaszkodik, miközben a terméseket bontogatja, ősszel és télen pedig gyakran csapatokban repül. A süvöltő hímje élénk pirosas melléről ismerhető fel; rügyeket és magvakat keres, jelenlétét jellegzetes, lágy füttyével is jelezheti.
Az arborétumban cinegék, fakopáncsok, fenyvescinegék és sárgafejű királykák is élnek. A bokrok között ökörszemek és vörösbegyek mozognak, a Cuha közelében pedig hegyi billegetővel is lehet találkozni. Ősszel vonuló énekes rigók, csilpcsalpfüzikék és barátposzáták is feltűnhetnek.
A madárvilág szorosan kapcsolódik a kert növényzetéhez: az öreg fák odvai fészkelő- és menedékhelyet adhatnak, a termésekkel teli bokrok táplálékot kínálnak. A különböző fafajok eltérő rovaroknak adnak élőhelyet, amelyek a rovarokat fogyasztó madarak számára is táplálékot jelentenek.
