A Csónakázó-tó környezetén túl a bevezető utak mentén is fásítottak Ajkán – írta az Ajkai Szó. A lap a Padragkút felé vezető szakaszt említi példaként, valamint a Szent István út Tósokberénd felé eső részét, ahol a kerékpárút és a szemközti parkolók kialakításánál is szempont volt a ligetes környezet és a zöldfelületek megőrzése.
Bakonygyepesen szintén ültettek fákat, de a szélsőséges aszályok miatt az állomány egy részét pótolni kell. A hiányzó fák újratelepítése egyelőre tervként szerepel a beszámolóban.
Az ajkai városvezetés hosszú távú célja, hogy minden városrészben legyen helyi záportó vagy vízfelület. Ezekkel a hirtelen lezúduló csapadékot fognák fel és tárolnák a szárazabb időszakokra; a környező ligetekkel együtt a lakókörnyezet hűtését is szolgálnák.
A lap összehasonlításként Balatonfüred eltérő megoldását mutatja be: az önkormányzat száz ingyenes facsemetét kínál a helyi kertes ingatlanok tulajdonosainak. A beszámolóban ismertetett felhívás szerint a hegyoldali fekvés és a keskeny utcák korlátozzák az új közterületi fasorok telepítését, miközben a meglévő fák ápolása egyre több gépet és munkaerőt igényel.
A füredi kerttulajdonosok hétféle várostűrő fajtából – köztük hársból, gömbkőrisből, díszkörtéből és mandulából – kérhetnek egy-egy csemetét, ha vállalják annak ötéves gondozását.
