ENSZ-főtitkár

Az ENSZ élén már voltak érdekes figurák – Orbán csak biztosra menne

Küldés üzenetben

Donald Trump Orbán Viktort szeretné az ENSZ főtitkárának, és az elképzelést állítólag Moszkva és Peking is támogatná. A magyar politikus azonban csak biztos győzelem esetén vállalná a jelöltséget. A világszervezet korábbi vezetői között is akad néhány érdekes történetű politikus.

Az ENSZ New York-i székhelye (Fotó: ENSZ / Rick Bajornas)

Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping ugyanazt az embert szeretné az ENSZ élére? A Wall Street Journal értesülése szerint könnyen elképzelhető. Az amerikai kormányzat Orbán Viktort szemelte ki a világszervezet következő főtitkárának, és Washington úgy tudja, hogy Oroszország és Kína is támogatná a jelölését.

Az amerikaiak állítólag már megkeresték a volt magyar miniszterelnököt, aki érdeklődést mutatott, de egy feltétellel: csak akkor szállna versenybe, ha biztos lehetne a győzelmében. A hírt Orbán nem kommentálta.

Orbán esetleges jelölése aligha maradna vita nélkül. Kormányzását korrupciós vádak, uniós pénzekkel kapcsolatos vizsgálatok és jogállamisági konfliktusok kísérték. Ő maga következetesen tagadta a korrupciót, személyes büntetőjogi felelősségét pedig nem állapították meg.

De az ENSZ történetében korábban is akadtak olyan főtitkárok, akiknek a múltja vagy családi kapcsolatai kellemetlen kérdéseket vetettek fel.

A főtitkár eltitkolt múltja

Kurt Waldheim 1972 és 1981 között vezette az ENSZ-t, majd 1986-ban Ausztria köztársasági elnöke lett. Ekkor derült ki, hogy korábbi életrajzából lényeges részletek hiányoznak: a második világháborúban a német hadsereg tisztjeként szolgált a Balkánon, olyan alakulatoknál, amelyek civilek elleni megtorlásokban és deportálásokban is részt vettek.

Az 1988-as nemzetközi történészvizsgálat nem talált bizonyítékot arra, hogy Waldheim személyesen háborús bűncselekményt követett volna el. Azt viszont megállapította, hogy tudott a környezetében elkövetett atrocitásokról, és később elhallgatta katonai múltjának fontos részleteit.

Az Egyesült Államok már 1987-ben felvette a beutazástól eltiltott személyek listájára, a náci üldöztetésekben való feltételezett közreműködése miatt. A világszervezet egykori vezetője így magánemberként nem léphetett be abba az országba, ahol az ENSZ székhelye található.

A főtitkár fia és az ENSZ-megbízás

Kofi Annan, aki 1997 és 2006 között volt főtitkár, az iraki olajat élelmiszerért program korrupciós botránya miatt került kellemetlen helyzetbe.

Kiderült, hogy fia, Kojo Annan üzleti kapcsolatban állt egy svájci vállalattal, amely ENSZ-megbízást nyert. Felmerült, hogy az apa befolyásolhatta‑e a szerződés odaítélését.

A független vizsgálat nem talált bizonyítékot a főtitkár személyes közbenjárására, de súlyosan bírálta, amiért nem vizsgálta ki megfelelően a családi kapcsolatból adódó összeférhetetlenség gyanúját. Annant nem ítélték el korrupció miatt.

Békét és barátságot a világmindenségnek

Kurt Waldheim történetéhez tartozik még egy különös epizód.

Amikor 1977-ben a NASA útnak indította a Voyager–1 és Voyager–2 űrszondát, mindkettő fedélzetén elhelyeztek egy aranyozott hanglemezt az emberiség üzenetével. Földi hangok, zeneművek és különböző nyelveken elmondott üdvözletek kerültek rá.

A felvételek között ott van Waldheim hangja is. Az ENSZ akkori főtitkára az emberiség nevében békét és barátságot ajánl a világegyetem esetleges lakóinak.

A két Voyager azonban halad tovább a csillagközi térben. Fedélzetükön Kurt Waldheim hangjával – akit emberiség elleni bűncselekményekkel hoztak összefüggésbe –, amint az emberiség nevében békét és barátságot ígér az ismeretlen világok lakóinak.

(A véleménycikkek a szerzők személyes álláspontját tükrözik, amely nem feltétlenül egyezik meg a szerkesztőség véleményével.)

Kapcsolódó cikkek