A közel 11,7 milliárd forintos észak-balatoni vasútállomás-fejlesztési program célja az épületek korszerűsítése, az akadálymentesítés és az utasforgalmi létesítmények megújítása. A beruházás azonban több településen vitát váltott ki.
A Magyar Közlekedési Klub (MKK) szerint számos helyszínen a meglévő épületek történeti értékeit figyelmen kívül hagyó, indokolatlanul költséges megoldások szerepelnek a tervekben. A szervezet a beruházás leállítása helyett a kifogásolt elemek átdolgozását sürgeti.
Balatonkenesén 1,2 milliárd forint a tét
A legélesebb vita Balatonkenesén bontakozott ki. A helyi állomás a régi balatoni III. osztályú HÉV-típusépületek egyik értékes fennmaradt példánya. Az MKK szerint a tervezett átalakítás eltüntetné az épület több jellegzetes építészeti elemét.
Ambrus Gábor polgármester Facebook-bejegyzésében közölte, hogy a balatonkenesei fejlesztésre 1,2 milliárd forintot irányoztak elő. A MÁV hivatalos projektleírása szerint a 171 négyzetméteres épület felújítása mellett 17 parkolóhely kialakítása vagy megújítása, több mint 3100 négyzetméternyi környezetrendezés és az utastájékoztatás korszerűsítése szerepel a programban.
A polgármester szerint a tervek 2020-as önkormányzati hozzájárulások alapján készültek, a jelenlegi városvezetés azonban csak a közelmúltban kapta meg a lezárt tervdokumentációt.
Október 7-én a MÁV és a korábbi NIF-projekt szakembereivel egyeztettek, akik Ambrus beszámolója szerint azt közölték, hogy a terveken már nem lehet változtatni. A kivitelezői szerződéseket ugyanis feltételesen megkötötték.
A polgármester azt is kifogásolta, hogy a beruházás állami szereplői nem tájékoztatták megfelelően a lakosságot, így a kialakult elégedetlenség az önkormányzatokon csapódik le.
A tervek már 2022-ben nyilvánosak voltak
A helyi vita egyik fontos részletére Tóth Péter korábbi alpolgármester hívta fel a figyelmet.
Bejegyzése szerint Balatonkenese önkormányzata már 2022. április 7-én közzétette a beruházás látványterveit, vagyis a most kifogásolt építészeti koncepció nem új keletű. Az akkori önkormányzati Facebook-bejegyzés ma is elérhető.
A tervezési folyamat 2019-ben indult, amikor a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzést írt ki az állomások rekonstrukciójának megtervezésére. A szerződést az UNITEF’83 Zrt. és a CÉH Zrt. konzorciuma nyerte el.
A CÉH Zrt. projektbemutatója szerint a tervezés során a MÁV által meghatározott egységes balatoni arculat kialakítása is szempont volt.
Tóth Péter arra emlékeztetett, hogy az 1909-ben megnyitott észak-balatoni vasútvonal állomásépületei szintén egységes építészeti koncepció alapján készültek. A Vasdinnyey Pál MÁV-mérnök nevéhez kötődő típustervek jellegzetes balatoni karaktert teremtettek.
A kérdés most az, hogy a XXI. századi egységesítés mennyit őriz meg ebből az örökségből.
A városvezetés a felújítás elmaradásától tart
Ambrus Gábor és Tóth Péter egyaránt úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a beruházás megvalósítása az elsődleges érdek.
A polgármester szerint az önkormányzat megpróbálja elérni, hogy legalább a tervezett épület színezésén változtatni lehessen.
Tóth Péter részletes bejegyzésében a vasútállomások megváltozott szerepére hívta fel a figyelmet. Szerinte a korszerű utastájékoztatás, a parkolási lehetőségek, a kerékpártárolás és az akadálymentesítés ma már alapvető követelmény.
A korábbi alpolgármester hangsúlyozta, hogy nem tartja szükségesnek minden régi épület változatlan formában történő megőrzését, ugyanakkor a korszerűsítésnek sem kellene feltétlenül az építészeti értékek elvesztésével járnia.
Álláspontja szerint azonban a hosszú évek óta előkészített, közbeszerzési eljáráson átesett beruházás alapvető áttervezése jelentős késedelmet okozhatna.
Balatonakarattya példája figyelmeztetés vagy ellenpélda?
A kenesei városvezetők többször hivatkoztak Balatonakarattyára, ahol a helyi tiltakozás nyomán a vasútállomás tervezett átépítése kikerült a mostani programból.
Ambrus Gábor szerint ennek következtében az állomásépület továbbra is zárva marad, a várók és a mosdók nem használhatók.
Tóth Péter úgy értékeli, hogy az akarattyai történet a fejlesztés elmaradásának veszélyét mutatja.
A Magyar Közlekedési Klub ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az eredeti tervek módosítása lehetséges, és a helyi tiltakozásnak lehet eredménye.
A két álláspont között lényeges különbség van: az egyik a beruházás elvesztésének kockázatát hangsúlyozza, a másik azt, hogy az építészeti értékek megőrzése érdekében még a kivitelezés előtt szükséges változtatni.
Más állomások terveit is kifogásolják
A közlekedési klub nemcsak Balatonkenesén tart szükségesnek módosításokat. Polgárdiban az új épület megépítése helyett a meglévő vasúti épület felújítását javasolják. Becslésük szerint ez az új beruházás költségének 10–12 százalékából is megvalósítható lenne.
Balatonfűzfőn a történeti épület központi részének megőrzését, Balatonalmádiban az állomás előtti peron megtartását szorgalmazzák.
Káptalanfüreden pedig azt kifogásolják, hogy az ottani állomásépület felújítása nem szerepel a jelenlegi fejlesztési programban.
Az MKK ugyanakkor támogatja a csopaki és balatonarácsi peronok korszerűsítését, valamint a balatonfüredi akadálymentesítési beruházásokat.
Valóban nincs idő a tervek módosítására?
A MÁV hivatalos projektadatlapja szerint a fejlesztés befejezési határideje 2029. május 31.
A kenesei városvezetők szerint a már megkötött feltételes szerződések, a közbeszerzési szabályok és az uniós támogatási feltételek jelentősen korlátozzák a módosítás lehetőségét.
A Magyar Közlekedési Klub viszont azt állítja, hogy a szükséges változtatások nemcsak megvalósíthatók lennének a határidőig, hanem több esetben csökkentenék is a költségeket.
Ambrus Gábor egy további körülményt is említett: a projektmenedzserek tájékoztatása szerint Balatonkenese kimaradása a teljes beruházás támogatási vállalásait is veszélyeztethetné.
A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy szükség van‑e a balatoni vasútállomások felújítására. Ebben a megszólalók között nincs érdemi vita. Abban azonban már jelentősen eltérnek a vélemények, hogy a korszerűsítés érdekében mennyit kell feláldozni a régi épületek megjelenéséből, és valóban nincs‑e lehetőség a kifogásolt tervek megváltoztatására.
