Török Csaba Szent György-hegyi borász az előző évek tapasztalatai alapján még súlyosabb pusztításra készült, a nyáron azonban úgy látta: lassulni, enyhülni kezdett a Balaton-felvidéken végigsöprő fertőzés. Erről a Qubit november 6-án megjelent videóriportja számol be. A megszólalók júliusban és augusztusban beszéltek a tapasztalataikról.
A lap két részből álló sorozatában magyarországi és ausztriai borászatokat keresett fel. A Szent György-hegyen Török Csaba és Robert Gilvesy biogazdálkodással művelt szőlőiben jártak, Somlóvásárhelyen pedig a Kreinbachernél, ahol a fertőzés miatt felhagytak a biotermeléssel.
A riport első része a kényszerű tőkekivágásokat és az elvesző ültetvényeket mutatta be. A borászok számára ezzel sokéves munka, kísérletezés és befektetés kerül veszélybe. A védekezést az elhanyagolt szomszédos területek is nehezítik, amelyek fertőzési gócként veszélyeztethetik a gondozott szőlőket.
A beteg tőkét permetezéssel sem lehet meggyógyítani
Az aranyszínű sárgaságot fitoplazma okozza, amelyet elsősorban az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A Nébih tájékoztatója szerint a fertőzött tőkék terméshozama 20–50 százalékkal is csökkenhet, a beteg növények száma pedig egyetlen év alatt akár megtízszereződhet.
A már fertőzött növények meggyógyítására jelenleg nincs megfelelő növényvédő szeres eljárás. A védekezés a betegséget terjesztő kabócák gyérítésére és a fertőzött tőkék eltávolítására épül. Ahol a kabócák elleni védekezés elmarad, a tőkék 80–100 százaléka is megfertőződhet, a fogékony fajták pedig néhány év alatt kipusztulhatnak.
A kerti szőlőnek is szerepe van
Veszprém megyében idén a Badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a Balatonfüred-Csopaki borvidék kijelölt területeire is kiadtak védekezési felhívást. A Monoszló önkormányzatának oldalán közzétett júniusi tájékoztatás külön hangsúlyozta: az érintett területeken annak is kötelező védekeznie, akinek mindössze egyetlen tőke szőlője van.
A gyanús tünetek közé tartozik a levelek sárgulása vagy vörösödése, fonák felé sodródása, illetve a vesszők elégtelen beérése. Hasonló elváltozásokat más betegségek is okozhatnak, ezért a biztos azonosításhoz laboratóriumi vizsgálat szükséges. A Nébih azt kéri, hogy a fertőzés gyanúját jelezzék a kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakembereinek.
A Qubit új riportjában a védekezés körüli konfliktusok és az összefogás lehetőségei mellett az újrakezdés is szóba kerül. Homonna Attila borász a veszteségek ellenére így fogalmaz: „Nem temetném el végleg; ez egy háromezer éves kultúra, ami most éppen gödörben van”.
