A Balatonfüred–Csopaki borvidéken a lakóingatlanok medián négyzetméterára meghaladta az 1,1 millió forintot a 2025–2026-os adatok szerint. Ez a legmagasabb érték a magyar borvidékek között, ráadásul 2008 óta csaknem hatszorosukra emelkedtek az árak, míg Tokaj térségében a medián négyzetméterár még a 250 ezer forintot sem éri el. A Villányi borvidéken is 500 ezer forint alatt marad ez az érték – derül ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből, melyet a turizmus.com elemzett.
A Balaton környéki magas árakat részben a nyaralók és második otthonok iránti kereslet magyarázza. A térség ingatlanpiaca így elszakadt a helyi jövedelmi viszonyoktól: miközben a Balatonfüred–Csopaki borvidék az ingatlanárakban az első, a bérek alapján csak a felső-középmezőnyben található.
Csaknem hatszorosára emelkedtek az árak
A drágulás ütemében is a Balatonfüred–Csopaki borvidék áll az élen. Az ingatlanárak 2008 és 2025–2026 között csaknem hatszorosukra emelkedtek. Országosan ezt a Csongrádi borvidék mintegy 440 százalékos és a Pannonhalmi borvidék valamivel több mint 420 százalékos drágulása követte.
Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója szerint az árkülönbségeket nem önmagában a borvidéki jelleg határozza meg. A turizmus, a munkaerőpiaci lehetőségek, a jövedelmek és a nagyvárosok közelsége egyaránt befolyásolja az ingatlanpiacot.
A Balaton északi partja a turizmusban is vezet
A turisztikai adatok ugyancsak a Balaton északi partjának kiemelkedő szerepét mutatják. A Balatonfüred–Csopaki és a Balaton-felvidéki borvidéken 2025-ben egy lakosra több mint 50 vendégéjszaka jutott. A Badacsonyi borvidéken ez a szám 24, a Balatonboglárin 18 volt.
A térség nemcsak a turistákat, hanem az új lakosokat is vonzza. A 2020 és 2024 közötti vándorlási egyenleg alapján a Balatonfüred–Csopaki borvidék népessége a beköltözéseknek köszönhetően 7,5 százalékkal gyarapodott. Ennél csak az Etyek-Budai borvidék ért el magasabb, 8,1 százalékos arányt.
A szőlőterületek árában ugyanakkor nem a Balaton vezet. A 2025-ös adatok szerint a Balaton borrégióban átlagosan 2,79 millió forintba került egy hektár szőlőterület, míg a legdrágább Pannon borrégióban csaknem 3,1 millió forintba.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a magyar borágazatnak az éghajlatváltozás, a szőlőbetegségek és a csökkenő borfogyasztás miatt is alkalmazkodnia kell. A borvidékek jövőjében a turizmus, a vendéglátás és az infrastruktúra fejlesztése is fontos szerepet játszhat.
