Öt éve került Veszprém tulajdonába a Budapest út 8. szám alatti egykori SZMT-székház, de az épület jövője továbbra is bizonytalan. A 700 millió forintos vásárlást az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó állami támogatásból finanszírozták. A városvezetés hosszú távú fejlesztési lehetőségként tekint az ingatlanra, a bírálók viszont azt kérdezik: mit kapott eddig a város a pénzéért?
A kérdés az elmúlt napokban ismét a veszprémi közélet egyik témája lett. A 82nullanulla részletes cikkben tekintette át az épület hasznosításának elmaradását, az aPont Veszprém pedig petíciót indított, hogy az önkormányzat adjon számot az eddigi eredményekről és a további tervekről.
Kulturális központot terveztek, aztán bérlőt kerestek
Az önkormányzat 2021 áprilisában vásárolta meg az épületet a Szervezett Munkavállalókért Alapítványtól. A forrást az EKF-programhoz kapcsolódó, több mint 3,3 milliárd forintos állami ingatlanvásárlási támogatás biztosította, amelyből az egykori Balaton Bútorgyár területét is megszerezték.
A székháznak eredetileg kulturális szerepet szántak. A tervek között látogatóközpont, információs pont, kiállítások, kamarazenei és irodalmi rendezvények, valamint zenekari próbatermek szerepeltek.
Ezek a tervezett funkciók azonban nem valósultak meg a meghirdetett formában.
Már 2022-ben, az EKF-évad előtt felmerült az épület hosszú távú bérbeadása. A Közjóléti Bizottság szeptemberi jegyzőkönyve szerint 15 éves bérleti konstrukciót készítettek elő, havi nettó 2,2 millió forintos díjjal. Ez évi 26,4 millió forintos bevételt jelenthetett volna.
A bizottsági vitában már akkor felvetődött, miként egyeztethető össze egy ilyen hosszú bérleti szerződés az eredetileg meghirdetett kulturális célokkal.
Az épület hasznosítása később sem rendeződött. A 2025. májusi közgyűlésen Porga Gyula arról beszélt, hogy lenne érdeklődő bérlő, és új pályázatot írnak ki. Szeptemberben már vagyonkezelésbe adásról készült előterjesztés, de azt a bizottsági tárgyalás előtt visszavonták.
A városvezetés szerint nem az azonnali bevétel a legfontosabb
A bírálatokra Muraközy Péter, az EKF örökségéért felelős alpolgármester reagált. Álláspontját a Vehír ismertette.
Az alpolgármester szerint az ingatlan megszerzésével a város megakadályozta, hogy egy stratégiai jelentőségű belvárosi épület jövőjéről kizárólag magántulajdonos dönthessen. Példaként a Hotel Veszprémet említette, amelynek sorsára az önkormányzatnak nincs érdemi ráhatása.
Muraközy három lehetséges hasznosítási irányt vázolt fel.
Az egyik az irodák és épületrészek bérbeadása volna. Ez viszonylag gyors bevételt hozhatna, de az alpolgármester szerint a bérlők várhatóan csak a saját helyiségeiket újítanák fel, miközben az egész épület korszerűsítése elmaradna.
A másik lehetőség az ingatlan eladása egy magánbefektetőnek. Egy átfogó fejlesztés azonban becslése szerint 2,5–3 milliárd forintba kerülhetne, és fennállna a veszélye, hogy a beruházó üzleti érdekei háttérbe szorítják a városfejlesztési szempontokat.
A harmadik, a városvezetés által támogatott elképzelés szerint az épület közösségi funkciót kapna, és a szomszédos piaccal, a buszpályaudvarral, valamint a Gyárkerttel együtt egy átfogó belvárosi fejlesztés részévé válna.
Ehhez azonban még részletes tervekre és megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség.
Porga Gyula a közgyűlésen: a belváros részévé akarják tenni a területet
Az október 29-i közgyűlésen Somfai Attila a Gyárkert jövőjéről interpellálta a polgármestert, de a válaszban az SZMT-székház is szóba került.
Porga Gyula felidézte, hogy az EKF-programhoz kapcsolódó állami támogatás tette lehetővé a két szomszédos terület megszerzését. A cél kezdettől az volt, hogy a belváros korábban elzárt, nehezen megközelíthető részeit megnyissák, és új városi funkciókkal töltsék meg.
A polgármester a Gyárkertet és az egykori szakszervezeti székházat egy hosszabb városrehabilitációs folyamat részeként mutatta be. Utalt a belváros korábbi felújításaira, a színház környezetének rendezésére és a további fejlesztési elképzelésekre.
A közgyűlésen ugyanakkor nem ismertetett konkrét, elfogadott beruházási tervet az SZMT-székház felújítására. Nem hangzott el a munkálatok kezdési időpontja vagy a szükséges források pontos összege sem.
A polgármester válasza tehát megerősítette a hosszú távú városfejlesztési szándékot, de az épület hasznosításának legfontosabb gyakorlati kérdéseit nem tisztázta.
Öt év után továbbra is hiányoznak a konkrétumok
A két álláspont között alapvetően nem az a vita, hogy szükség van‑e a belváros megújítására.
A városvezetés szerint a 700 millió forintos vásárlás hosszú távú befektetés volt: a tulajdonjog megszerzésével lehetővé vált, hogy az önkormányzat a teljes térség jövőjét egységesen tervezze meg.
A bírálók viszont azt kérik számon, hogy az épület öt év alatt nem kapott tartós funkciót, miközben az eredeti kulturális tervek elmaradtak, a bérbeadási próbálkozások pedig nem hoztak látható eredményt.
A Vehír beszámolója szerint az EKF-programhoz kapcsolódó hivatalos elszámolást a Miniszterelnökség elfogadta. Ez azonban nem ugyanaz a kérdés, mint hogy az épület hosszú távú hasznosítása mikor és milyen költséggel valósulhat meg.
Egyelőre az sem ismert nyilvánosan, hogy az önkormányzat az elmúlt öt évben összesen mennyit költött az épület fenntartására, őrzésére és állagmegóvására, illetve mekkora bevétele származott belőle.
A városvezetésnek tehát van elképzelése az SZMT-székház jövőjéről. A veszprémiek azonban egyelőre nem tudhatják, mikor kezdődhet meg az épület tényleges megújítása, mennyibe kerülne, és pontosan milyen közösségi funkciót kapna.
